Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Meglehetősen nehéz megítélni, mennyi zöldféléből, gyümölcsből származó nedvtartalom fedezné a napi folyadékszükségletét, melyet nagyban befolyásol testsúlya és a környezet hőmérséklete, páratartalma is. Éppen ezért mindig tartsunk a tengerimalac előtt vizet.
  A legjobb választás egy önitató. Könnyen megtanítható ennek használatára, így a víz mindig tiszta marad. Az önitatók közül a fémcsőrűt válasszuk, ezek közül a legjobb a duplagolyós szelepű, melynél biztosak lehetünk abban, hogy nem csöpög. Az üvegcsőrű itató könnyen eltörhet.
  Ha nincs lehetőségünk önitatót vásárolni, egy vastagabb és nehezebb tálat tegyünk eléje. A tengerimalacnak különös tehetsége van arra, hogy a tálakat bepiszkolja és/vagy feldöntse.
  Sosem ivott a tengerimalacod vizet? A legjobb megoldás, ha eltanulhatja egy másik malactól, amely rendszeresen fogyaszt vizet (ugyanez érvényes az újonnan bevezetett élelemre is, egy tengerimalac gyorsabban elfogadja az ismeretlen táplálékot, ha egy másik jóízűen fogyasztja). Ha nincs ilyen társa, az első napokban fecskendőből kell itatnod (ezekben a napokban akár egy kis szőlőcukrot is feloldhatsz a vízben), vagy az önitató csőrét kell gyakrabban a szájához vinned. Ezt nyalogatva hamar megtanulja, hogyan kell használja, s később egyedül is inni fog.

 A vadon élő tengerimalac a nap legnagyobb részét táplálék után való kutatással tölti. A háziasított malacnál a mozgás mellett a széna rágcsálása is pótolja ezt a hiányt.
Széna állandóan legyen előtte!   A szénának nagyon fontos szerepe van a tengerimalac táplálkozásában, egyensúlyban tartva az emésztést és koptatva a fogakat, ezért állandóan legyen előtte, hogy a nap bármely órájában hozzájusson.
  Bármilyen összetételű tápot is fogyaszt a tengerimalac, egészsége megőrzése végett mindig szükséges a naponta adagolt, friss széna.