Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A legbiztosabb jeleket, amelyekkel a tengerimalac közérzete, egészségi állapota lemérhető, a kiadott hangok képezik. A halk fütty, amely esetenként csupán egy bip hang lehet, azt bizonyítja, hogy a tengerimalac tökéletes jól érzi magát. Ezt a hangot legtöbbször a hosszú, kiadós simogatás utána hallhatjuk. A leggyakoribb hang azonban bizonyára egy hoszú, mintegy egy másodperces ismétlődő fütty,  amellyel általában a gondozójukat üdvözlik az etetés idején. A celofán vagy nejlonzacskó csörgésére az én tengerimalacom azonnal hangos füttykoncertbe kezd. Néha ez a füttykoncert minden látható ok nélül is bekövetkezik: egyikük elkezdi, és a többi fokozatosan bekapcsolódik.

Az egyik legáthatóbb hang, a tengerimalac fájdalimkiáltása. Ez a jellegzetesen magas és erős, füttyszerű hang csak belégzéskor szakad meg. A hang olyan átható, mintha sziréna szólna, és olyan erős, hogy nem is tételeznénk fel eről a pirinyó állatról.

Mégegyfajta hangot kell megemlítenünk a tengerimalaccal kpcsolatban. Ez a hang mély, szaggatott gurgulázás, amely csattogásra vagy dormobolásra emlékeztet. Ezt a hangot teljesen új vagy ismeretlen zajokra való reakcióként hallatják. állatlában ezzel is köszöntik egymást az állatok, és ezzel használják a nőstény magukhoz csalogatására is.